Ebben a rovatban egy-egy bélyeget szeretnénk bemutatni 
80 éves az első magyar óceánrepülés
A gép 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A gép és a profi páros már a táv első felén rekordot döntve 13 óra 50 perc alatt érte el az ír partokat. Az út további szakasza azonban a rossz időjárás miatt már nem alakult ilyen szerencsésen. Kényszerű manőverek után az óceánrepülők a motor üzemanyag-ellátásával is küszködtek. Miután a benzinvezeték végleg eldugult és a hajtómű leállt, 1931. július 16-án Bicske határában, egy kukoricásban kellett leszállniuk. Mindez nem befolyásolta azonban, hogy a két magyar 25 óra 20 perc alatt, 250 kilométer/órás átlagsebességgel – gyorsabban, mint addig bárki – tette meg az 5770 km-es utat.
Az évfordulóra emlékező alkalmi boríték egy korabeli (1931) képeslap grafikája alapján készült. A kompozíció részeként az eseményt megörökítő felirat olvasható. A borítékra a 2006-ban – az óceánrepülés 75. évfordulója kapcsán – kibocsátott Magyar Repüléstörténet III. – Lockheed Sirius 8A alkalmi bélyeg került, melyet Endresz György és Magyar Sándor stilizált portréját ábrázoló alkalmi bélyegző lenyomat díszít.
Megjelenési időpont: 2011. július 15.
Eladási ár: 220 Ft
Példányszám: a forgalmi igények függvénye.
Kezdő mennyiség 2000 db
Gyártó nyomda: Con-X Nyomda
Tervezőművész: Baticz Barnabás
14. rejtett kérdés: miért kapta a gép a "justice for hungary" nevet? (2 zseton)
Egészségturizmus: Gyógyfürdők
A Magyar Posta Zrt. forgalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdi meg a hazai gyógyfürdők bemutatása céljával. A sorozat 2011. évi címletei a Szent Lukács és a Szent Gellért Gyógyfürdő néhány jellegzetes részletét ábrázolják.
A mai Budapest ősidők óta lakott, kétezer éve fürdőivel fémjelzett hely. Az 1930-as évek elején kapta Budapest, a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosa a „Fürdőváros” címet.
A mai Lukács Fürdő környékén a XII. sz-ban betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lo-vagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres kúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán. A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült.
A gyógyfürdő területén feltörő „csodahatású” forrásokról már a XV. sz-ból is találunk feljegyzéseket. A törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. sz-ban Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A világszerte ismert, szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgő-fürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsíté-sek során az uszodában levő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújult: korszerű vízszűrő-forgató berendezéssel lettek ellátva. Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető.
Megjelenési időpont: 2011. július 7.
Össznévérték: 490 Ft
Példányszáma a forgalmi igények alapján kerül meghatározásra.
A bélyegkép perforálási mérete: 40 x 30 mm, 50 bélyegkép/ív
Nyomdai eljárás: ofszet
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Fotóművész: Hajdú József
Tervezőművész: Benedek Imre
13. rejtett kérdés: Hol vannak még gyógyfürdők Magyarországon? (2 zseton)
Magyarország állatvilága: Lepkék, pillangók
| 
